Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Föld

Ha befagy a Duna…

2008.01.24.Admin
National Geographic Magyarország

Mai fejjel nehéz elképzelnünk a Dunát úgy befagyni, hogy egy egész királyválasztó országgyűlést elbírjon. Pedig a természeti jelenség az elmúlt évszázadokban viszonylag gyakori volt. A folyón beállt jég számos, a nemzet sorsát meghatározó történelmi esemény színhelye vagy oka volt, de a korcsolyás mulatságok is a Dunán zajlottak a 18. századi Pest-Budán.

„A Duna virradóra Pest és Buda között keményen befagyott. Következő napon (január 24-én) a Duna jegén és partján felállított katonaság a dermesztő hidegben Hunyadi Mátyást királlyá kiáltotta ki.”

A királlyá választáson Mátyás azonban nincs jelen, Prágában raboskodik. „Mátyás királyért Szilágyi Mihály és a kíséretében lévő urak Csehországba indultak. Esztergomnál átalmenének a gyégen a Dunán, és felmenének a morvai határba … A magyarok felvevén a királyokat, egyenest alá sietének véle Buda felé … Mikoron szinte húshagyatban (húshagyó kedd 1458-ban február 14-én volt) Esztergom felé a Dunára jöttenek volna, immár röpedezni kezdett vala a gyég: de mégis a seregek nagyobb része általméne a Dunán a királlyal.” … – olvasható Heltai Gáspár krónikájában.

Mai fejjel nehéz elképzelnünk a Dunát úgy befagyva, hogy nemhogy egy embert, de egy egész hadsereget elbírjon. Holott ez nem volt ritka esemény az elmúlt évszázadokban. Réthly Antal meteorológus Időjárási események és elemi csapások Magyarországon című vaskos könyvében, amelyben közel kétezer év érdekes eseményeit gyűjtötte össze, számos a dunai jéggel kapcsolatos feljegyzést találunk. Az első erről szóló írásos említést Réthly 172/173 teléről találta, sajnos konkrét helyszínre való utalás nélkül. „A rómaiak legyőzték a szászokat, üldözték őket a Dunán, azon harcoltak miként a szárazföldön”.

Hogyan fagy be egy folyó?

A 16. századtól megszaporodtak az ilyen jellegű feljegyzések, nem csak az írásbeliség elterjedésének köszönhetően, hanem elsősorban az ún. kis jégkorszak miatt. Bár a lassú lehűlés már a 13. században megkezdődött, kis jégkorszak névvel leginkább a 16. századtól a 19. század elejéig tartó hűvösebb időszakot illetik. Az alacsony átlaghőmérséklet és a gyakori extrém hideg telek nem csak hazánkban éreztették hatásukat, számos feljegyzés szól arról, hogy erős jégképződés volt többek között a Fekete-tengeren, az Adrián és a Márvány-tengeren is. Ezekben az évszázadokban a gyakori kemény telek miatt nem számított ritka eseménynek, ha télen beállt a jég a Dunán, és csónak helyett napokig, néha hetekig csak gyalog vagy szekérrel lehetett közlekedni a vastag jégpáncélon.

A jég általában csak a tél második felében (január-februárban) állt be a Dunán, ugyanis a folyami jégképződéshez tartósan erős hidegre van szükség. A folyókon a jégképződés a part közelében lévő lassúbb folyású részeken valamint a mederfenék közvetlen közelében indul meg. Ez utóbbi, az ún. fenékjég a kritikus méretet elérve a felhajtóerő hatására a felszínre emelkedik, és a partközeli jégdarabokkal a víz felszínén jégtáblákká tapad össze: megkezdődik a jégzajlás.

Ha a jégzajlás tovább sűrűsödik a folyó zátonyokkal, szigetekkel tagolt, rossz lefolyású sekély részein, a jég megáll. (A Dunán a folyószabályozás előtt sok ilyen szakasz volt, például Komáromnál és a mai Budapestnél is.) Az így képződött akadályon a fentről érkező újabb jégtáblák nem tudnak továbbjutni, ezért feltorlódnak, vagyis beáll a jég.

A jég beállta után a vizet borító jégtakaró a folyásiránnyal ellentétes irányba növekszik. Ha fentről újabb jégtáblák érkeznek, és a már beállt jég alá csúsznak, ott könnyen megakadnak, így több méter vastag ún. jégdugó keletkezik. Mivel ez alatt már nagyon kevés a hely a mederben, olvadáskor a nagyobb árhullámmal érkező víz már nem tud lefolyni a jégtáblák alatt, így a növekvő feszítőerő egy idő után szétrepeszti a jégpáncélt. Ekkor újra megindul a jégzajlás, amely a felgyülemlett nagy mennyiségű víz és jég miatt gyakran pusztító jeges árvíz formájában vonul le. Hazánkban a legnagyobb vízállás mellett levonuló és legpusztítóbb jeges áradás 1838 márciusában következett be.

Csaták és mulatságok sorsát döntötte el a „befagyott” folyó

Ha a folyón kialakult jégpáncél elég vastag és biztonságos volt, kijelölték az átkelésre alkalmas helyet, amelyet rendszerint homokkal vagy szalmával szórtak fel, hogy biztonságosabbá tegyék a közlekedést. 1780. február 22-én Pozsonyban „…a fagy a Dunán való jeget annyira megerősítette, hogy egynéhány napoktól fogva a legterhesebb szekerek is rajta által mehettek”. Az ún. jéghidat helyenként ki is világították, mint ahogy arról egy 1788-ban decemberben kelt feljegyzés szól, ebben az évben ugyanis szokatlanul korán befagyott a Duna: „Pest-Buda városoknak szép Rend tartásai között emlékezetes az, hogy a Dunán által a jégen világosító lámpások vagynak ki-rakva a járt útnak mind a két felén.”

Ennek a természeti jelenségnek gyakran sorsfordító szerepe volt egy-egy háborús eseménynél is. Többek között Esztergom történetében 1242-ben: „Bathus főtatár khán … az idén téli időben a béfagyott Dunán által koeltoezvén Esztergámra ütének…” Hasonlóan járt Győr is 1656 januárjában, amikor „a törökök a befagyott Dunán átkelve néhány 100 keresztényt lemészároltak”.

Nemcsak Mátyás királyhoz, hanem V. Lászlóhoz is kötődik „jeges említés”, ha nem is a királlyá választása, de a születése kapcsán. Réthly gyűjteményében egy 1440-ből származó írás így hangzik: „A többi szolgálattal azután Kottanerné az előbb elutazott királyné (Luxenburgi Erzsébet) után indult Komáromba. Az útban ahol étkeztek, a koronát magokkal bevitték és tovább menve vitték Komáromba, hol a Duna jegén átmenve, a várban a királyné örömmel fogadta a koronával megérkező Kottanernét. A korona éppen idején érkezett meg. Másnap (február 22-én) a királyné László királyt szülte.”

A dunai jég nem csak a célirányos közlekedés vagy a háborúskodás színtere volt, hanem a szórakozásé is. A Vasárnapi Újság gyakran beszámolt a Dunán zajló korcsolyázásokról, mulatságokról. 1864 januárjában „az út mellett a jégen egymásután csuszva buktatja föl egymást az apró nemzedék; e fürge csoport sokaknak mulatságot szerez… Lovagja karján a hölgy csak félve lép a sikos talajon, a gondos anya féltve gombolja összébb gyermekén a felöltönyt, míg némely patiens nélküli orvos a meghülésből eredt betegségek egész sorát látja szeme előtt elvonulni s épít magának a jég hátán is fellegvárakat…”

A 20. század is bővelkedett „jeges” eseményekben

A 19. század közepétől ritkábbá váltak az ilyen jellegű természeti események, ami egyrészt az enyhülő klímának, másrészt a folyószabályozásnak köszönhető. Ez utóbbi révén ugyanis a jégzajlást akadályozó zátonyok, szigetek és sekély, elfajult mederszakaszok nagy részét eltüntették, így a víz a korábbiakhoz képest gyorsabban vonulhatott le.

Ennek ellenére a Dunán, főleg a Budapest alatti szakaszon még ma is több jégtorlaszképződésre alkalmas hely van, amelyek hozzájárultak a 19. és a 20. század nagy jeges árvizeihez – írja Déri József, a Hidrológiai Közlönyben megjelent a Duna jeges árvizei című cikkében. A 20. században elsősorban a kemény teleken állt be a jég a Dunán. 1946-47 telén például a Budapesti szakaszon 83 napig, Mohácsnál 61 napig volt állójég, 1956-57 telén 23 illetve 44 napra, 1962-ben 52 és 37, 1984-85-ben 8 és 25 napra állt be a jég a két városhoz tartozó folyószakaszon.

Fotók: Bécsy László

Véget ért egy klímamérnöki kísérlet

Véget ért egy klímamérnöki kísérlet

Úgy döntöttek, befejezik a Harvard Egyetem kis léptékű klímamérnöki kísérleteinek sorozatát, a SCoPEx-et.

Hogyan nőhetett ekkorára a Denali?

Hogyan nőhetett ekkorára a Denali?

Észak-Amerika legmagasabb hegycsúcsa 6190 méteres tengerszint feletti magasságú, és több mint 2700 méterrel nyúlik a környezete fölé.

A világ legdélebbi postahivatala

A világ legdélebbi postahivatala

A postát egy alapítvány üzemelteti, a közvetlen szomszédok pedig elegáns frakkot hordva csúszkálnak a hóban.

Kína nem beszél, csak halad

Kína nem beszél, csak halad

A kínai űripar hatalmas lépésekkel halad előre, nemrégiben indították el a Hold körül kiépülő kommunikációs átjátszó műholdrendszer új tagját.

Még több holdrengés

Még több holdrengés

1969-1977 között mintegy 13 ezer holdrengésről készítettek méréseket a Holdon elhelyezett szeizmométerek, legalábbis eddig így tudtuk.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket