Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Kultúra

Ma is őrölnek dédapáink malmában

2016.09.24.Sarusi István
National Geographic Magyarország

Megannyi évszázados történetet őriz a csongrádi malom: falai között több mint száz éve zakatolnak a gépek, dolgoznak a molnárok, eleink tudását fenntartva.

Noha a dél alföldi kisváros malma a település egyik fő közlekedési útvonala mellett áll, az előtte elhaladók mégis alig tudnak valamit az épületről – nemhogy annak belbecséről. Azonban ha szánunk egy kis időt a felfedezésre, akkor nem csak a malom ajtaja, hanem egy időkapszula is kinyílik előttünk.

A Magyar Néprajzi Lexikonból kiderül, honnan származik a malom szavunk: szláv eredetű, valószínűleg horvát vagy szlovén közvetítésű. Előzménye az ókori latin molina. A molnár kifejezés valószínűleg horvát, szlovén nyelvből való átvétel.

Mindjárt az elején érdemes leszögezni, hogy a malmok korántsem csak gabonaőrlésre használatosak, ugyanis: „beszélhetünk hántoló malomról, vagy deszkametsző (fűrészmalom), csőfúró, kendertörő, érczúzó, ásványőrlő, portörő (lőporőrlő), papírmalmokról, amelyek a papíros-készítéshez szükséges nyersanyagot nemcsak szétzúzzák, de vegyi kezeléssel fel is dolgozzák. Végül van kártolómalom, ványoló, kallómalom, lomozómalom, amelyekben a posztóholmit készítik ki” – írja a lexikon.

Lássuk, hogyan lett az ókori római őrlőkőből hengermalom! „A legősibb őrlőszerkezet egy földre helyezett homorú őrlőkő volt, melyben zúzókövekkel törték-zúzták a szemeket. A kézimalom már sokkal fejlettebb berendezés. Itt az alsó őrlő fenékkövön (padkő) egy felső törőkövet forgattak. Ilyen szerkezettel még a századfordulón is találkozhatunk” – áll Dudás Lajos, helytörténész, Dr. Szűcs Judit néprajzkutató-helytörténésszel közösen, 1985-ben kiadott, A 100 éves csongrádi gőzmalom című könyvében.

Csongrádi malom

Itt, Csongrádnál a Tisza közelsége miatt a 18. század végén, a 19. század első évtizedeiben gyorsan terjedt egy különleges malomtípus, mégpedig a hajómalom, ami „a két egymáshoz rögzített hajótestből, a hajóházból és a kerék másik végét tartó tombáczból állt – szerepel Dudás Lajos írásában. Egy-két kőpárral dolgoztak, napi teljesítményük 5-6 mázsa volt, kőpáronként.” A hajómalmok még egybe őrölték a lisztet és a korpát, amit aztán odahaza az asszonyok szitáltak szét. A szóbeszéd szerint jobb lisztjük volt, mint a szélmalmoknak, mert azok a szél erősségének megfelelően – olykor váltakozó sebességgel – őröltek, míg a hajómalmok az egyenletesen folyó Tisza vizének köszönhetően ugyanabban a tempóban aprították a gabonát. Ám mivel a hajómalmok egymáshoz voltak rögzítve a folyón, ezért a 19. század vége felé egyre nagyobb gondot jelentettek a tiszai hajózás továbbfejlődése miatt. Ráadásul az ekkora már elterjedőben lévő gőzmalmok gyorsabban és több fajta lisztet őröltek, így a hajómalmok kora ezzel leáldozott. A gőzmalmokban már akkoriban is lehetett például kenyérlisztet, fehérlisztet, tésztalisztet, vagy éppen teljes kiőrlésű, Graham- és réteslisztet őröltetni.

Magyarországon az első, folyamatosan működő gőzmalom az 1839-ben alapított pesti József-hengermalom volt. A negyvenes években épült fel a debreceni István-malom, amely 1848-ban kezdett őrölni. Pesten és a nagyobb vidéki városokban, az 1850–1860-as években sorra épültek gőzmalmok. Az alföldi mezővárosok többségében és a nagyobb községekben az 1870–1880-as években jelent meg a gőzmalom, „amiket a nép tüzes malomnak nevezett. Térhódítására jellemző, hogy míg 1863-ban 147, három évtizeddel később már 1723 őrölt az országban. Legtöbb gőzmalom a Tiszántúlon, a Duna-Tisza közén és a Tisza-Maros szögében – az ország nagy gabonatermelő övezeteiben – működött.” A Magyar Néprajz III. kötetének leírása elővezeti a csongrádi malom történetét is.

Csatár Zsigmondnak, a 48-as párt képviselőjelöltjének 1884-ben támad egy ötlete, miszerint szimpatizánsaival alapíthatnának egy részvénytársasági alapon működő gőzmalmot. Dudás Lajos soraiból kiderül: erre azért volt szükség, mert a szabadelvű párt érdekeltségi köreibe tartozó gőzmalmok nem szívesen őrölték a 48-asok búzáját. „Tervük szerint 1500 db 50 forint névértékű részvényt kívántak kibocsájtani, ez 75 000 forint alaptőkének felelt meg. Sikerült is 1461 részvényt eladni.” Az így összegyűlt 73 050 Ft-ból 1885. január 1-jén megalakult a Keresztény Gőzmalom Részvénytársaság. Nevéből adódóan csak keresztények vehették és adhatták el a társaság részvényeit, de még a malom dolgozói is csak ilyen vallásúak lehettek. Mindösszesen „öt hónap alatt felépítették az üzemképes ipartelepet, 1885-ben, amikor még Csongrádnak nem volt vasútja, sem kövezett országútja” – jegyzi meg a helytörténész. Csaby Andor királyi főmérnök 1885. augusztus 28-án adta meg a felépült malom iparengedélyét.

Innentől kezdve kulcskérdés volt, hogy az újonnan épült malom hogyan tud őrletőket szerezni, mi több, a forgalmát növelni. E probléma megoldására jött létre a csúvározás, ami nem volt más, mint a malomban alkalmazott fuvaros, aki reggelenként a város utcáit járva begyűjtötte az őrletnivalót azoktól, akik ló és/vagy szekér hiányában nem tudták elvinni megőröltetni a búzájukat. Délután mindenki megkapta a neki járó lisztadagot a csúvárostól. Bár az őröltetőnek ingyen elvitték a gabonáját a malomba, íratlan szabály volt, hogy azért reggel és délután is illett megkínálni a kocsist egy-egy pohár itókával.

Noha a városon belüli szállítás kérdése a csúvározással megoldódott, a Tisza túlsó partján élő gazdák azonban a 19. század vége felé még mindig csak nagy nehézségek árán tudták a folyón átjuttatni a learatott búzájukat, hogy abból lisztet őröltessenek. Ennek megoldására Csongrád és a Nagyrét között egy állandó híd épült.

Csodával határos módon úszta meg az épület 1916-os leégését ez az eredeti, tehát 1885-ből való, ma is aktívan szolgáló filter, amivel az őrlés során keletkező port szűrik ki. Modernebb társai már nem zárt kialakításúak, hanem szabad szemmel is láthatóak bennük a textilzsákok, amik a porszívókéhoz hasonlóan gyűjtik össze a nemkívánatos szemcséket.

Nem működhetett sokáig zavartalanul a malom, mert az épület 1916. augusztus 2-án majdnem teljesen leégett. Vannak, akik azt mondják, hogy az I. világháborúban itt dolgoztatott hadifoglyok okozták a tüzet. De mégsem ez ad magyarázatot a történtekre, hanem mint azt Mészáros György, jelenlegi főmolnár az üzem korabeli főkönyvéből olvasta: „Szíjmegcsúszásból eredő súrlódás okozta a tüzet.” A tűzvész nyoma napjainkban is látható az épület külső falazatán: az alsó szint vöröses téglái az eredeti, 1885-ös falazatból valók, míg a fölötte levők az 1916-os újjáépítéskor kerültek a helyükre. „A faszerkezet kanadai vörösfenyő, ami szintén a ’16-os tűzvész után került ide. Ez a fafajta nagyon erős, mégis rugalmas. Nagyrészt ilyet használtak máshol is a malmokban – fűzi hozzá a főmolnár. A leégés után alakították át az őrlést malomköves üzemmódról hengerszékesre. Ekkoriban kerültek ide a Seck-féle hengerszékek Drezdából.” A hengerszék őrlőgépet jelent: ebben két henger között őrlik az anyagot, ahogyan a molnárok nevezik az éppen őrölt búzát.

1916-os Seck-féle hengerszéket működés közben ellenőrizni kell. Már akkoriban is gondoltak a biztonságra, hiszen például külön ajtó mögött helyezték el az őrlőhengereket.

Ezzel elérkeztünk a malom fénykorába, ami a két világháború közé esett. Innen a csongrádi liszt még Finnországba is eljutott. Viszont általában közelebbről érkeztek őröltetni: Kecskeméttől Sövényházáig (a mai Ópusztaszerig). Ez nagyságrendileg 65 kilométer átmérőjű kört jelent. A messzebbről érkezőket étellel, szállással várták, ami nagyban növelte a malom népszerűségét.

Szűcs Judit, néprajzkutató-helytörténész, A molnárok és őrlőseik című publikációjából megtudjuk: jellemzően háromszor, legfeljebb négyszer őröltettek akkoriban a parasztok: aratás előtt, utána és a tél beállta előtt. „Ezért is járta Csongrádon a mondás: Nagyot hall, mint ősszel a molnár.” A Karácsony utáni időszak azonban uborkaszezonnak számított a malomiparban.

Példaértékűen ünnepelték meg 1935-ben a malom fennállásának 50. évfordulóját, mert ekkor a homlokzati kőtábla avatásán túl 245 szegény sorsú gyereknek cipőt és ruhát vettek.

A malom mint szociális tér? Igen. Lévén a környező tanyavilágban élők korlátozottan tudtak kapcsolatot teremteni másokkal. A molnárok és az őrlőseik között egy idő után kölcsönös barátság alakult ki, ami például abban nyilvánult meg, hogy a városi molnár család gyerekei alkalmasint kijártak nyaralni a gazda tanyájára. Ugyanígy megvendégelték a nagybirtokosok is a molnárokat, sőt, általában a malom teljes személyzetét. Ám ennek oka nem feltétlenül a kölcsönösen jó emberi viszony volt, hanem egy-egy ilyen alkalom sokkal inkább a tehetős gazdák magamutogatásáról szólt, és persze arról is, hogy egymás között tudjanak hencegni: „megint itt volt az egész malom!”.

Mivel a II. világháború első éveitől hadiüzemmé nyilvánították a malmot, az épület kiemelt védelme nagyban hozzájárult a megmaradáshoz. Akkoriban „a lakosság részére csak vámőrlés volt, a kereskedelmi őrlés szünetelt, s így a malom 40 százalékos kapacitással dolgozott” – vázolja Dudás Lajos. Mit takar a vámőrlés? Nem mást, minthogy az őrlető személy a liszt egy bizonyos részét – többnyire 10-15 százalékát – a malomban hagyja egyfajta munkadíjként. A nehéz időkben a malmi vámot a nélkülözők megsegítésére fordították.

Egyáltalán nem volt könnyű a háború alatt beszerezni a malom gőzgépének üzemeltetéséhez szükséges szenet. Valameddig még csere útján hozzá lehetett jutni: 1945 végén „1650 mázsa tatai szénért 330 mázsa lisztet kértek 30-70 százalékos arányban” – közli tanulmányában Dudás Lajos. Vagyis: 30 százalék finomliszt és 70 a kenyérliszt. Ugyanebben az évben, decemberben már csak úgy tudtak őrölni, ha az őröltető 30 kiló fát vitt 1 mázsa búza feldolgozásához.

Még a korábbinál is nehezebb idők jöttek a malom életében, amikor „az 1949 májusában tartott közgyűlésen a bejelentett veszteség 424 944 forint volt és az üzem fizetésképtelen lett” – írja a helytörténész. A veszteség okát mindez idáig senki sem tárta fel. Annak mértékét Újszászi Róbert, a szegedi Móra Ferenc Múzeum numizmatikus-muzeológusa azzal illusztrálja, hogy ebben az időben egy fizikai munkás átlagosan 600 Ft-ot, míg egy adminisztratív munkával foglalkozó alkalmazott 1100 forintot keresett havonta. A következő, „rendkívüli közgyűlésen a részvénytulajdonosok úgy döntöttek, hogy a részvényeik 68 százalékát felajánlják az államnak, s cserébe kérik a malom államosítását” – olvasható Dudás Lajos munkájában. E döntésükkel a részvényesek voltaképpen a már lassacskán bekövetkező államosítás elébe mentek. Egy korszak zárult le 1949. július 26-ával, amikor 64 év működés után felszámolták a Keresztény Gázmalom Részvénytársaságot. Két nap múlva pedig már mint az orosházi Tóth Gőzmalom Rt. egysége, majd a Tóth Gőzmalom Nemzeti Vállalat csongrádi telephelyeként működött tovább a malom.

Az 1950-es évektől kezdődően a labormunkába már nők is bekapcsolódtak. Mi köze van a labormunkának az őrléshez? A főmolnár erre is kitér: „vagy a helyszínen, vagy itt, a malomban először bevizsgáljuk a búzát, hogy az mindenben megfelel-e a hatályos élelmiszer-biztonsági előírásoknak. Ha így van, csak utána hozzák be ide a teljes szállítmányt. Őrlés előtt még egy úgynevezett kontrollmintát is szoktunk venni, hogy tényleg az a gabona került-e a silókba, amit előzőleg jóváhagytunk. Ha mégsem ugyanaz van készleten, akkor nem őröljük meg azt a búzát.” Másrészt pedig azért fontos megvizsgálni a búzát, mert úgy a gabonaszemek nedvességtartalmához tudják igazítani az őrlést: akár a nedvesítés mértékét (például a száraz, molnárzsargonban „acélosnak” nevezett búzához több, míg a magasabb nedvességtartalmú, „puha” magokhoz kevesebb vizet adagolnak), hogy az őrlés során könnyebben elváljon egymástól a búzaszem külső és belső része. De a szemek nedvességtartalma ugyanígy befolyásolja a pihentetés idejét is: az acélos búzát 10-12 óráig pihentetik, a puhát pedig 6-8 órahosszat, mielőtt elkezdődne az őrlésük. Mindkét részfeladatra a búzaszem könnyebb, kíméletesebb őrlése végett van szükség.

Következő, ám egyben utolsó jelentős felújításként 1957-ben villamos működésre tért át a malom. A gőzgép és a kazán már csak tartaléknak maradt meg. Tíz évre rá, a Szentesi Erőtakarmánygyárhoz került a malom tulajdonjoga.

A koptatórészleg feladata nem más, mint a tisztítás, nedvesítés, pihentetés, vagyis a búza előkészítése az őrlésre. A zsákba pedig az elszívó üríti a port és a pelyvát.

Bőven matuzsálemkorú, száz éves daragép is, ami a búza elsődleges megtörésére való. Innen a hengerszékekre kerül a töret. Ezek a daragépek ma már tartalékban vannak. A sor végén van három „modernebb” darab, az 1950-es évekből, ezek használatban vannak napjainkban is. A búzadara, a búzaszem közepéből választódik ki. A búzadara egyfajta végtermék, ami régen asztalidaraként is ismeretes volt. Ennek eredete, hogy a hagyományos, kézimalommal való (paraszt)őrlés után egy nagy asztalon választották ki a töretből a búzadarát – fújtató segítségével.

Egy marék búzadarát tart kezében a molnár. A búzadara az elsődleges töret, ami a daragépekből kikerül. Ez már egyfajta végtermék is lehet. Ám az anyag java innen az őrlőhengerekre jut tovább, hogy egyre finomabb állagú töret legyen belőle.

Hogyan is zajlik ma az őrlés dédapáink malmában? Donka Zoltán molnár bárkinek örömmel elmeséli. „A négy darab, egyenként 50 tonna búza befogadására tervezett silónkba kerül a gabona, miután idehozzák. Ezután megtisztítjuk a búzát az úgynevezett ocsús részlegben. Az ocsú a fűmagot, konkolyt, netán tégladarabokat, egyéb szennyeződéseket jelenti. A malmi tisztítás után a nedvesítés következik. Őrlés előtt pihentetjük a szemeket. Tulajdonképpen ezután kezdődik el az őrlés. A csongrádi malom az úgyszólván félmagas őrléssel dolgozik, ami azt jelenti, hogy fokozatosan, kíméletesen törik meg a búzaszemeket: az őrlést több fázisban, több géppel végezzük el. A darálást (itt törik meg először a búzaszem) követően 11 pár őrlőhengeren keresztül jut el az egyre finomabb szemcséjű töret a szitálásig, ahol kiválasztódik a liszt és a takarmánynak való korpa. Emiatt meglehetősen bonyolult ez az eljárás. Ennél még komplikáltabb a magasőrlés, ami során, ahogyan azt a francia molnárok megfogalmazták, sokáig sétáltatják a malomban az anyagot, vagyis a félmagas őrlés munkafázisai még tovább tagolódnak. Konyhanyelven tehát a (fél)magas őrlés során minden fázisban egyre kisebbek lesznek a szemek. A folyamat legvégén jön a lezsákolás.”

A malom középső szintjén a csőpad kapott helyet: ezen keresztül jut el az őrlés alatt álló búza a hengerszékektől a szitapadig, majd a liszttárolókig. E terület amolyan malmon belüli logisztikai központként funkcionál.

Maga a malomépület három emeletes: a földszinten az előkészítő, tisztító és tároló helyiségek vannak. Az első emelet pedig az úgynevezett hengerpad, ahol az őrlőgépek kaptak helyet. A másodikon a csőpad van, ami lényegében a malom belső logisztikai központjaként osztja szét az anyagot a hengerpad, a liszttárolók és a harmadik szint, a szitapad gépei, a daragép és a sziták között. A lezsákolás a hengerpad mellett történik, ahonnan csúszdán jutnak el a teli liszteszsákok a földszinti raktárba. Érdekes, hogy annak idején is fallal különítették el egymástól az előkészítő, tisztító- („fekete”) és („fehér”) őrlőrészlegeket.

A malom legfelső szintjén található a szitapad. Ezek az eszközök az 1950-es években kerültek ide a környékbeli települések akkoriban bezárt malmaiból. Szitálással különítik el az eltérő finomságú liszttípusokat és a takarmánynak való korpát.


A magyar malomipar hírneve
Történt ugyanis, hogy „1862-ben a londoni kiállítás zsűrije a magyar lisztet a világon a legjobb minőségűnek ítélte, ezért a pesti hengermalom nulláslisztjét valamennyi finomlisztnél jobban megfizették. A magyar liszt nemzetközi hírét a búza kiváló minősége, sikértartalma alapozta meg, de hozzájárult a műmalmok fejlett technológiája, az ún. magasőrlés alkalmazása és molnárainak képzettsége is. Erre jellemző, hogy a magas- vagy műőrlést külföldön egy időben magyar őrlésnek is nevezték” – részletezi a Magyar Néprajz III. kötet szócikke.

A malomtörténet legújabbkori fejezete 1993. szeptember 15-ével kezdődik, amikor Csongrád megyében a malmok közül elsőként került ismét magánkézbe az üzem. Mint ahogyan azt Mészáros György főmolnár megjegyzi: ha állami tulajdonban marad az épület, akkor egészen biztosan felújítják. Így ma a csongrádi malom – a főmolnár szerint – Magyarországon, de meglehet, hogy Európában is az utolsó olyan üzem, ahol hagyományos technológiával őrölnek.

„Ma már főként kenyérlisztet, (BL-80) süteménylisztet (BL-55), kisebb mennyiségben réteslisztet és asztalidarát is őrölünk. Csekély mértékben teljes kiőrlésű és Graham-lisztet is előállítunk. Általában helyi gabonát dolgozunk fel, és az itt előállított liszt is helyi piacra kerül: a Csongrádi Kenyérgyár süt belőle. Kisebb részben pedig a lakosság veheti meg a lisztünket” – összegez Donka Zoltán molnár.

Hogy mégis miért éri meg napjainkban egy ilyen történelmi malmot üzemeltetni? „Szakmailag azért, mert ahogyan régen, úgy ma is a saját búzájukból őrölt lisztet kapják meg az őrletőseink. Ez pedig kiszámíthatóvá teszi számukra a liszt minőségét. Emberileg pedig a hangulata miatt jó ez a malom!” – vágja rá Szabó Sándor, üzemvezető. Tehát minden jel arra utal, hogy dédapáink malmában ükunokáink is őrölhetnek majd.

Írta és fényképezte: Sarusi István

Több ezer éves szekeret rejtett egy sír

Több ezer éves szekeret rejtett egy sír

A 35-40 éves korában elhunyt férfit szarvasmarháival és szekerével együtt temették el.

Rejtett, ősi alagútrendszert találtak Izraelben

Rejtett, ősi alagútrendszert találtak Izraelben

A felszín alatti folyosókat rejtőzködésre használhatták a Bar Kohba-felkelés idején.

Ezeréves korcsolyát találtak

Ezeréves korcsolyát találtak

A Csehországban feltárt lelet ritka bepillantást nyújt a középkori emberek találékonyságába és mindennapjaiba.

Bronzkincsekkel teli ősi sírokat találtak Kínában

Bronzkincsekkel teli ősi sírokat találtak Kínában

Egy tükör, egy tányér, egy harang és más leletek kerültek elő.

Megtalálták Nagy-Britannia Pompejiét

Megtalálták Nagy-Britannia Pompejiét

A több ezer éves település ritka betekintést nyújt a bronzkori mindennapokba.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket