Az Operaház karácsonyfája
Fotó: Lakatos Péter/MTI

Az advent szó a latin adventus Domini kifejezésből ered, jelentése: az Úr eljövetele. A Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebbi eső vasárnaptól Jézus Krisztus születése napjáig, december 25-ig tartó advent a keresztény kultúrkörben az előkészület ideje a karácsonyra. A liturgiában az advent színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor szabad rózsaszínt használni.

Eredete az 5–6. századra vezethető vissza. Annak idején a karácsony előtti böjti időszak Szt. Márton ünnepével kezdődött (november 11.), és minden héten szerdán, pénteken és szombaton böjtöltek. 1771-ben Kelemen pápa, Mária Terézia kérésére, a szigorú böjtöt szerdára és péntekre korlátozta, szombaton pedig tilos volt húst enni. Az adventi böjt idején nem volt szabad lakodalmat, táncmulatságokat tartani. Az 1611. évi nagyszombati zsinat a házasságkötést püspöki engedélyhez kötötte ebben az időszakban.


Ünnepi díszkivilágítás Egerben a Dobó téren
Fotó: Komka Péter/MTI

Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek, VII. Gergely pápa (1020-1085) római liturgiában rögzítette négyben az adventi vasárnapok számát, 1570-ben V. Pius pápa kötelezővé tette az adventi időszakot a katolikus egyházban.

Adventhez több népi hagyomány kapcsolódik.  Erdélyben a hajnali mise idején (Rorate; nevét a mise bevezető szavai után kapta: Rorate coeli desuper, et nubes pluant iustum - Harmatozzatok, magasságos egek, s a felhők hozzák az Igazat) zárva tartották az ajtót és ablakokat, hogy az ilyenkor állati alakot öltő boszorkányok ne ronthassanak a házakba, ólakba. Egyes helyeken az eladósorban levő lányok a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három szálat tépett, amit aztán a hajukban hordtak, hogy majd farsangkor sok kísérőjük legyen. Az Alföldön a lányok a hajnali mise harangzúgása idején mézet vagy cukrot ettek, hogy édes legyen nyelvük, így férjet „édesgessenek" maguknak.

Advent idején, Borbála napján (december 4-én) gyümölcsfaágat vágtak, ezt vízbe tették. Ha kizöldült, a következő évben megkérik a lány kezét. December 13-án, Luca napjához (a naptárreform előtt az év legrövidebb napján) is sok szokás fűződik. Volt ahol a lányok 13 papírdarabra fiúneveket írtak, és minden nap tűzbe dobtak egyet, karácsonykor a megmaradt papír megmondta, hogy mi lesz a férjük neve. Ekkor kezdték készíteni a Luca székét is, amire a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat. Disznóölő Szent András napjától kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken vagy szombaton, mert ilyenkor böjtöltek az emberek.

Az adventi naptár készítésének ötlete azon alapult, hogy elvezessék a felnőtteket és a gyermekeket a karácsonyhoz. Az első nyomtatott adventi naptár 1908-ban készült Münchenben. Az naptár minden egyes ablaka mögött a karácsonyi ünnepkörre utaló gondolat rejtőzött. Manapság már inkább csokoládé, cukorka lapul a naptárban.

Advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyőgallyakból fonnak, a ráhelyezett négy gyertya közül minden vasárnap eggyel többet gyújtanak meg.