Fotó: Herman Ottó Emlékév                                                                                   NAGYÍTÁS

Az esemény „főszereplője” a Bársony-házi szakóca volt, ami először bizonyította, hogy már az őskőkorban is éltek emberek Magyarország területén.

Különös kődarabokat fordított ki az ásó 1891-ben a miskolci Avas-hegy lábánál, Bársony János városi ügyész házának építésekor. A jó férfitenyérnyi, lapos, végükön csúcsosodó köveken pattintás nyomait fedezték fel: olybá tűnt, mintha megfaragták volna. Közülük egyet, a később híressé vált Bársony-házi szakócát, a városi ügyész 1892 karácsonyán a kor egyik leghíresebb – ráadásul épp’ Miskolchoz, a Bükkhöz kötődő – tudósának, Herman Ottónak ajándékozott, aki rövid vizsgálódás után megállapította, hogy e kődarab léte a bizonyíték arra, hogy az őskorban is éltek emberek Magyarországon.
A tudományos világ kételkedve fogadta ezt az elméletet. Tizenhat évnek kellett eltelnie, amíg a közeli Szeleta-barlangból előkerült újabb leletek igazolták az utolsó magyar polihisztor állítását.

A Herman Ottó halálának századik évfordulója kapcsán – a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) kezdeményezésére és együttműködésében – rendezett emlékév egyik kiemelt programjaként 2014. április 1-jén Miskolcon emlékeztek a tudósra, és a magyar tudománytörténet egyik sarokkövévé vált avasi leletre. Az értékes leletet az emlékév tiszteletére a miskolci múzeum gyűjteményéből az eredeti megtalálási helyére, a Bársony-házba szállították, ahol kiemelt kiállítóhelyet kapott.

Herman Ottó életművének tiszteleteként 2014. március 29-én a Budakeszi Vadasparkban is emlékeztek a tudósra. Az eseményen résztvevő Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkárt arról kérdeztem, miért tartja fontosnak a kormányzat Herman Ottó szellemi örökségét. „Az emlékév megszervezésének célja, hogy erősítsük a környezetvédelmet a közgondolkodásban. Mindenki azt szeretné, ha az életünk minősége is javulna. A Római Klub arra irányította rá a figyelmet, hogy a gazdasági növekedésnek vannak határai, a fogyasztás nem növelhető a végtelenségig, ám a határain belül is csak fenntartható módon valósítható meg” – válaszolta az államtitkár. 

Illés Zoltán szerint egyetlen gazdaság sem működhet természeti létalapok nélkül, ilyen a tiszta víz is. „Hálát kell adnunk azért, hogy ez ma a rendelkezésünkre áll. Tudomásul kell vennünk, hogy valójában nem csak a jövő nemzedéknek kell megőriznünk a természetet, hanem mi magunk sem létezhetünk nélküle. Herman Ottó már a 19. században kiállt a természeti értékeink megőrzéséért, egyfajta holisztikus természetszemlélet képviselt: a ,minden mindennel összefügg’ elméletét. Fontos azonban, hogy ez ne csak eszme maradjon, hanem cselekedjünk is, és alkalmasint áldozzuk fel a kényelmünket azért, hogy megőrizzük a Földet, a természet értékeit. Éljünk úgy, hogy hagyjunk nyomot magunk után, de ez ne az ökológiai lábnyomunk legyen! Ebben mutat nekünk példát Herman Ottó.”

Írta: Horváth Árpád