Fotó: dreamstime

A tanulmányt Joan Lee végezte nyelvészetből írt szakdolgozatához. Megállapította, hogy azok, akik több sms-t írnak, kevésbé képesek megérteni az új szavakat. Ugyanakkor azok, akik hagyományos könyveket, magazinokat és újságokat olvasnak, nyitottabbak ugyanezekre a szavakra.

A tanulmány először olvasási szokásaikról kérdezte az egyetemistákat, beleértve az sms-ezést, majd mind létező, mind kitalált szavakkal szembesítette őket.

„A szöveges üzenetküldésről azt feltételeztük, hogy a nyelv korlátozások nélküli használatát segíti elő, de a tanulmány eredménye szerint ez csak mítosz - számol be Lee. – Akik nyitottabbak voltak az új szavakra, azért voltak azok, mert jobban tudtak értelmezni egy-egy szót, vagy jobban tolerálták akkor is, ha nem értették pontosan. Azok a diákok, akik saját bevallásuk szerint többet sms-eznek, több szót utasítottak el ahelyett, hogy lehetséges szavakként fogadták volna el.”

Lee véleménye szerint a hagyományos, nyomtatott írás a nyelv olyan változatosságát és kreativitását tárja az olvasó elé, ami hiányzik a fiatalok által írt közvetlen üzenetekből, a „generációs szövegekből”. Meglátásai szerint az olvasás elősegíti a nyelvi rugalmasságot és a kevéssé ismert szavak elfogadását. Az olvasással olyan képességre tehetünk szert, amellyel az új vagy szokatlan szavakat értelmezni tudjuk.

„Ezzel ellentétben a szöveges üzenetküldés alkalmával a diákok sok szót elutasítottak a tanulmányban szereplők közül - mondja Lee. - Ez azért volt meglepő, mert számos szokatlan írásmód és rövidítés, mint például a "LOL" ütötte fel a fejét éppen az sms-nyelvnek köszönhetően.”

Lee megfigyelései szerint a szavak gyakorisága fontos tényező az sms-ezők körében. „Az üzenetek küldése során valós szavakat formálnak át, amelyek az sms-ezők körében teljesen érthetőek. – Ezzel ellentétben a tanulmányban a diákoknak javasolt szavak nagy része nem közismert, és ezeket a sokat sms-ezők nem fogadták el” – tudtuk meg a felmérésből.

Forrás: ScienceDaily