Fotó: dreamstime

A vizsgálatok szerint két tényező felelős a kellemetlen zajok okozta borzongásért: a hallójárat alakja, valamint ismeretünk arról, hogy honnan ered az adott hang.

A kölni Média és Kommunikációs Egyetem valamint a Bécsi Egyetem zenetudósai, Michael Oehler és Christoph Reuter arra kérték a hallgatókat, hogy rangsorolják a teszt során hallott hangokat. A listán szerepeltek olyanok, mint a polisztirol csikorgása vagy tányér kapargatása villával, a hallgatók által legkellemetlenebbnek mégis a táblán való kréta- és a körömcsikorgás bizonyult.

A kutatók ezután módosították a hangfelvételek frekvenciatartományát úgy, hogy ne lehessen következtetni a zajok eredetére. A résztvevők egyik felével közölték a hallott hangok forrását, míg a többiek úgy tudták, hogy egy kortárs zenei művet hallgatnak. A kutatók eközben megmérték a jelentkező distressz fizikai mutatóit: szívritmust, vérnyomást, valamint a bőr elektromos vezetőképességét.

Az eredmények arra utalnak, hogy a zavaró hangok az embernél mérhető fizikai reakciókat váltanak ki. Meglepő viszont az a felfedezés, hogy a kellemetlen hangokért felelős frekvenciák - melyek 150 és 7000 hertz (Hz) tartományba esnek - megtalálhatóak az emberi beszédben is. A kísérletben résztvevőket bántó frekvencia 2000 és 4000 Hz között volt, és ezek eltávolítása sokkal elviselhetőbbé tette a hallott hangokat.

A hangok értékelését az is befolyásolta, hogy a résztvevők milyen információval rendelkeztek róla. Azok, akik úgy gondolták, hogy zenét hallanak, kevésbé érezték kellemetlennek a hangokat, ellenben azokkal, akik tudták, hogy körömcsikorgásról van szó. A bőr észlelt vezetőképessége azonban egyformán változott mindkét csoportnál.

A kutatók úgy vélik, hogy az emberi fül alakja lehet felelős a „hallott fájdalomért”. Korábbi tanulmányok igazolják, hogy hallójáratunk erősíti a 2000 és 4000 Hz tartományba eső frekvenciákat, ezért érzékeljük kínzónak például a kréta csikorgását.

„Újabb fontos információval gazdagodtunk az emberi érzékelésre vonatkozóan. A kutatás rámutatott arra, hogy milyen összefüggéseken alapszik a zenehallgatás. Attól élvezzük az előadást, hogy ismerjük a beérkező hangok eredetét, ennek ellenére testünk ugyanolyan fizikai reakciókat produkál, mint amikor kellemetlen zajt hallunk.” – nyilatkozta Reinhard Kopiez, a Hanover Egyetem zenetudósa.

A tudósok tervezik a jövőben a hangok paramétereinek további vizsgálatát. Ha tudjuk, mely frekvenciákat kell módosítanunk a kínzó zaj enyhítésére, elviselhetőbbé tehetjük a munkagépek zúgását.

Forrás: sciencemag