Írta: Charles C. Mann
Fényképezte: Vincent J. Musi

Törökország déli részén újraéled a hely, ahol rálelhetünk ember voltunk kezdeteire és a kultúra gyökereire.

Seregestül érkeznek a turisták; jórészt törökök, de jönnek Európa más részeiből is. Légkondicionált luxusbuszok kecmeregnek föl a gyatrán kövezett, kanyargós úton a hegyre, a kőkapu előtt leparkolnak, ontani kezdik a turistákat. Az idegenvezetők kiabálva-hadonászva próbálnak rendet teremteni, ám a többség rájuk sem hederít. Nekiindul mindenki, fölmasírozik a hegytetőre – ott pedig hökkenten megáll, tátott szájjal bámulja a csodát.

Körgyűrűkbe rendezett termetes kőoszlopok magasodnak odafönn, több tucat van belőlük. Ez Göbekli Tepe – mintha Stonehenge távoli rokona volna, de sokkal korábban, és nem elnagyolt tömbökből, hanem mívesen faragott mészkőből épült. Domborműveiről gazellák, kígyók, rókák, skorpiók, bősz vadkanok tekintenek le a látogatókra. Tizenegy és fél ezer esztendősek ezek a kőoszlopok, hét teljes évezreddel öregebbek, mint a gízai Kheopsz-piramis. Göbekli Tepe az emberiség legelső föllelt temploma, és az első ismert építmény, amely már több és bonyolultabb holmi sárkunyhónál. Abban az időben, amikor oszlopait faragták, másutt tán nem is akadt hozzá fogható.

Az ember akkor még nomád csoportokban élt, növényt gyűjtött, vadászott. Ehhez képest szinte hihetetlen, hogy Göbekli Tepe építői 16 tonnás tömböket hasítottak ki a hegyből és juttattak több száz méterrel odébb kerék és igavonó jószág nélkül, abban az időben, amikor írni, fémet munkálni, agyagot égetni sem tudott még az ember.

 

 

A régészek javában dolgoznak Göbekli Tepe feltárásán, és közben próbálnak rájönni, mi célt szolgálhatott a templom. Az mindenesetre bizonyos, hogy ez az ősi kőegyüttes alapjaiban változtatja meg a múltunkról kialakult elképzeléseket. Húsz évvel ezelőtt még nem volt vita abban a kérdésben, hogy mikor, hol és miként ment végbe az úgynevezett neolit forradalom. Ebben a rendkívüli időszakban kezdett földművelésbe és létesítette első falvait az addig kisebb csoportokban vadászó-gyűjtögető Homo sapiens. A neolit forradalom volt az első mérföldkő az úton, amely elvezetett a fejlett gazdálkodást folytató, hatalmas épületeket emelő, milliók életét összefogó, királyok, papok tetteit írásban megörökítő birodalmakig. Az elmúlt években azonban Göbekli Tepe romjai és más leletek is arra késztették a régészeket, hogy felülvizsgálják ezt a nézetüket.

 

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2011. júniusi lapszámában.