Az 1800-as évek végén született emberek, akik még ma is élnek, túlélték a viharos 20. századot, és minimum 110 évesek. Magyarországi 110 évest nem találtunk ugyan, de egy nemrég elhunyt soproni hölgy nagyon közel jutott a misztikus számhoz.

Ha nem lennének betegségek, akkor a tudósok szerint nagyjából 120 évre lennénk „kalibrálva”. De a betegségekkel együtt is egyre tovább élünk, nyilván az életfeltételek javulásának és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően. A Guinness-korrekordokat is megállapító Gerontology Research Group (GRG, Gerontológiai Kutatócsoport) listája szerint hivatalos papírokkal igazoltan 89 ember töltötte be a 110. életévét.

A nők túlélhetetlenek
Ha a hivatalos korrekordereknél maradunk, a Föld jelenleg legidősebb embere – nem meglepő módon – egy nő: a 114 éves és 326 napos Gertrude Baines, aki 1894. április 6-án született az Egyesült Államokban, vagyis nemsokára betölti a 115. életévét. A Kaliforniában élő afroamerikai hölgy 2008 végén „örökölte meg” a világ legidősebb embere címet a portugál Maria de Jesus 115 éves és csaknem négy hónapos korában bekövetkezett halálával. Ő alig másfél hónappal korábban vette át a címet a szintén 115 éves amerikai Edna Parkertől.


A nők szívósságát jól mutatja, hogy a Föld legidősebb férfija, a japán Tanabe Tomodzsi a maga 113 évével csak a hetedik az idős hölgyek uralta toplistán, amúgy is mindössze hét 110 év felett járó öregúr van a világon.

A világ tíz legöregebb embere (születési hely) életkor
1. Gertrude Baines (Egyesült Államok) 114
2. Csinen Kama (Japán) 113
3. Mary Josephine Ray (Kanada) 113
4. Olivia Patricia Thomas (Egyesült Államok) 113
5. Neva Moris (Egyesült Államok) 113
6. Sirajsi Csijo (Japán) 113
7. Tanabe Tomodzsi (Japán) 113
8. Maggie Renfro (Egyesült Államok) 113
9. Eugenie Blanchard (Franciaország) 112
10. Lucia Lauria Vigna (Olaszország) 112

Mi a helyzet nálunk?
Magyar név nincs a nemzetközi rangsorban, és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) népesség-nyilvántartási adatai szerint sem él már egyetlen olyan honfitársunk sem, aki még a 19. században született volna. Az elmúlt hetekben halt meg a legidősebbnek tartott magyar ember, a soproni Szentirmay Jánosné, Relly néni, aki novemberben ünnepelte a 109. születésnapját, decemberben pedig elsőként vehetett át gránitdiplomát, amelyet 75 évvel a diplomázás után adományoznak. Relly néni ugyanis 88 éve végzett a Soproni Legszentebb Megváltóról Nevezett Irgalmas Nővérek tanítóképzőjében. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a soproni hölgy halála után ki a legöregebb ember Magyarországon. A népesség-nyilvántartás szerint jelenleg egy Győr-Moson-Sopron megyei nő a legidősebb, aki az idén tölti be 110. életévét. Ám erős a gyanúnk, hogy Relly néni halála egyszerűen még nem került be a rendszerbe

A legidősebb magyar férfit sem tudjuk megnevezni, miután a korábbi ismert korrekorder – a mindkét világháborút megjárt – Molnár Gergely András 2006 márciusában, 108 éves korában meghalt. A KEK KH ugyanis nem adhat ki személyes adatokat. Így csak akkor tudnánk az illetőről, ha ő maga jelentkezne, megtudná a sajtó, vagy az idős polgáraikkal szívesen dicsekedő önkormányzat. Ennek híján annyit tudhatunk, hogy a legidősebb férfi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakos, és az idén tölti be a 106. életévét.

Amerikában a magyarok is tovább élnek
Úgy tűnik, a 110. életév eléréséhez nem kedveznek a magyarországi viszonyok. Emigrációban azonban találunk korrekorder magyart: tavaly 112 éves és 332 napos életét fejezte be Elizabeth Stefan (leánykori nevén Molnár Erzsébet) a New Yorkhoz közeli Norwalkban. A hölgy 1895-ben született Szabolcsveresmartonban, és 1912-ben emigrált testvéreivel az Egyesült Államokba. A család szerint ő volt minden idők legidősebb magyarja, de eddig ezt még nem sikerült a felkutatható régi dokumentumokkal bizonyítani.

Szintén az Egyesült Államokban él a világ egyik leghíresebb, magyar származású keramikus művésze, Zeisel Éva is, aki ráadásul 103 évével a korrekorderségre is számot tarthat. A művésznő 1906-ban született Budapesten. Az 1920-as években elhagyta Magyarországot, mert művészetéből itthon nem tudott megélni. Balszerencsejére a Szovjetunióban is próbálkozott, ahol azonban 18 hónapra politikai fogolyként börtönbe zárták a Sztálin elleni összeesküvésben való részvétel miatt. Barátai – köztük Albert Einstein – próbálták győzködni Sztálint az érdekében, aki végül szabadon engedte. A lelki megpróbáltatások hatására öngyilkosságot kísérelt meg. Drámájáról gyermekkori barátja, Arhur Koestler Sötétség délben című világhírű könyvében is olvashatunk. Művészi pályája az Egyesült Államokban bontakozott ki igazán, s 1946-ban ő volt a első nő, akinek a munkáit kiállították a Modern Művészetek Múzeumában, New Yorkban. Kerámiái ma csaknem a világ minden nagyobb múzeumában megtalálhatók.

Mi a hosszú élet titka? Erről is értekezik a cikk forrása, azona.hu