1908. április 9-én Vásárhelyi Győző néven Pécsett látta meg a napvilágot a későbbiekben Victor Vasarely-ként ismertté vált világhírű festőművész. Az eredetileg orvosi pályára készülő, közben egy gyógyszergyárban segédkönyvelőként dolgozó Vasarely 20 éves korában került közel a művészethez.

1928-ban, amikor bekerült a budapesti Műhely Akadémiára, szinte rögtön „megfertőzte” a 20. század egyik legjelentősebb hatású irányzata, a Bauhaus-iskola szellemisége.

1930-tól 15 éven át, mint reklámgrafikus dolgozott, majd ezt követően egyéni utat választott: az op art, azaz az „optikai művészet” utánozhatatlan mesterévé képezte magát. A nonfiguratív képzőművészeti irányzatot követő Vasarely pályafutása csúcspontját az 1960-1970-es években érte el.

A Párizsban alkotó művész, aki francia állampolgárságot és a legismertebb francia kitüntetést, a Becsületrendet is megkapta, a munkáival a legegyszerűbb mértani formákat is jelentéssel ruházta fel; a többlettartalommal bíró körrel, háromszöggel, négyzettel a mozgás illúzióját keltette. A többek között Guggenheim, valamint Sao Paulo-i biennále fődíjjal büszkélkedő Vasarely különleges képeivel óriási népszerűségnek örvendett a művészetkedvelők körében.

Victor Vasarely, kinek munkái most is megtalálhatók a világ legnevesebb múzeumainak vagy galériáinak falain, 1997 tavaszán hosszú szenvedés után Párizsban hunyt el. A Pécs városának díszpolgárává avatott Vasarely Magyarországról sohasem feledkezett meg, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy 1982-ben 400 alkotását ajándékozta szülőhazájának.