A művészettörténet előtt jól ismert az 1482-1500 közötti korszaka, amikor Milánóban élt és a Sforzák szolgálatában állt. Az 1508 és 1513 közötti évekről azonban hézagosak az ismeretek. A reneszánsz zseni a francia kormányzók és rajtuk keresztül XII. Lajos királytól kapott megbízatásokat.

Előkerült egy levél, amelyben Milánó francia kormányzója dicséri építészeti és hidraulikai jártasságát, amely véleménye szerint felülmúlja még a festészetét is, és amellyel nemcsak elégedett, hanem egyenesen csodálja. Egy másik levél írója Gouffier francia admirális, aki barátját kéri: vegye rá a festőt, menjen Franciaországba, ahol a király és édesanyja tárt karokkal fogadják. Feltételezhetően a Le Havre-i nagy kikötő munkálataiba akarták bevonni, amelyen a szakértők valóban felismerik Leonardo elképzeléseit.

A firenzei nemzeti könyvtárban, egy régi történelemkönyv soha nem publikált ötödik kötetében találtak egy írást, amelyből kiderül: Da Vinci lépegető robotoroszlánjának volt egy korábbi, legalább annyira érdekes változata. 1509-ben XII. Lajos milánói bevonulására készítette Leonardo. Az oroszlán a városkapu tetején feküdt, és amikor a király odaérkezett, felemelkedett, kinyitotta mellét és abból arany liliomokkal teli kék gömbök potyogtak elé. Aztán kivette a szívét, összeszorította és abból is gömbök hullottak ki. Az írás szerint a látvány nagyon tetszett a királynak.


A kutatók rábukkantak egy 1515-ben írt levélre is, amelyben Leonardo a fiesolei intézőnek magyarázza el, hogy miként gondozza szőlőjét, ha jobb minőségű bort akar.

A korszak kutatása még sok érdekességet tárhat fel, és a 2015-re tervezett milánói megemlékezésre való tekintettel a kutatók kiemelten fókuszálnak is erre a korszakra.