Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Természet

Szmogriadó kisokos

2009.01.11.Admin
National Geographic Magyarország

Budapesten a hideg, szélcsendes téli napokon gyakran alakul ki erős légszennyezettség, szmog. A szennyezés mértéke még soha nem érte el a riasztási küszöböt, ez azonban most sikerült.

Az elmúlt napokban jelentősen megnőtt a fővárosban a levegő szennyezőanyag-tartalma és szmoghelyzetről beszélhetünk. A hivatalos definíció szerint ugyanis akkor van szmoghelyzet, ha a szennyezés mértéke valamelyik légszennyezőanyag esetén meghaladja az ún. tájékoztatási határértéket (ez az érték anyagonként változó) – tudta meg a National Geographic Online Molnár Zsolttól, a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Osztályának munkatársától. Természetesen ez mit sem változtat azon, hogy a tájékoztatási határérték gyakran jóval az egészségügyi határérték fölött van. Legutóbb tavaly nyáron volt szmoghelyzet a fővárosban. Mint arról lapunk is beszámolt, akkor a levegő ózonkoncentrációja több napon keresztül meghaladta a tájékoztatási határértéket (180 µg/m3-t).

A szmognak vagy füstködnek két fajtája van. A Los Angeles-típusú vagy más néven fotokémiai szmog és a London-típusú szmog. Az előbbi nevét onnan kapta, hogy 1943-ban Los Angelesben figyelték meg először, a másikat Londonban írták le, amikor 1952-ben 4-5 napig ülte meg a szmog a várost, és mintegy 4500 ember halálát okozta. Mindkét jelenségre jellemző, hogy szélcsendes időben alakul ki, amikor a terület átszellőzése nem jó, így a szennyezőanyag a felszín közelében felhalmozódik.

A mi éghajlati viszonyaink mellett a fotokémiai szmog leginkább a meleg, napsütéses nyári hónapokban jelentkezik. Fő alkotóelemei az ózon, a nitrogén-oxidok, szén-monoxid és a szénhidrogének.

A hideg téli hónapokban London-típusú szmog alakulhat ki. Ennek főbb komponensei a kén-dioxid, por, korom és a szén-monoxid.

Fordított légrétegződés
A London-típusú füstköd kialakulásának „kedvez” az ún. inverz (fordított) hőmérsékleti rétegződés, amely leginkább kisebb völgyekben, medencékben alakul ki, de tulajdonképpen az egész Kárpát-medencében gyakori jelenség. Ekkor a hideg levegő szinte megül a felszín közelében, miközben fölötte magasabb hőmérsékletű levegő van. Innen ered a jelenség neve – fordított rétegződés, ugyanis „normális” körülmények között a levegő hőmérséklete lentről felfelé csökken. Mivel a nehezebb, hideg levegő nem emelkedik fel, nem alakul ki függőleges légmozgás, vagyis a szennyezett levegő nem tud kicserélődni az érintett területen. Mivel mindkét szmog esetében a légszennyező anyagok fő forrása az ipar és a közlekedés, a nagyvárosokban a növekvő autóforgalom miatt gyakrabban találkozhatunk füstköddel.

Általánosságban elmondható, hogy a városokban leginkább a nagy gépjárműforgalmú, rossz szellőzésű területeknél fordul elő a magas légszennyezettség. „Budapest esetében a legszennyezettebb pontok (ahol mérőállomás van) a Kosztolányi Dezső tér, az Erzsébet tér, a Széna tér és a Honvéd telep. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a mérőpontokra és nem a területre vonatkozik, ugyanis egy nagyobb terület szennyezettsége nem állapítható meg ilyen egyértelműen, hiszen például a háttérszennyezés is jelentősen befolyásolja az értékeket” – hangsúlyozta a szakértő.

Légúti- és vérkeringési problémát okoz a légszennyezés
A füstköd összetevői amellett, hogy károsak az egészségre (leginkább a gyerekeket, időseket, légúti és keringési betegségben szenvedőket érinti), a növényeket is pusztítják, és az épületekre is káros hatással vannak. Lássuk röviden, honnan származnak, és milyen hatása van a téli szmog főbb alkotóelemeinek.

A szén-monoxid emberi tevékenység során elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok tökéletlen égésénél, erőművekből, a kipufogógázból és a fűtésből származik. Egészségkárosító hatása abban áll, hogy a vérben lévő hemoglobinhoz kapcsolódva kiszorítja onnan az oxigént. A hemoglobin szén-monoxid hemoglobinná alakul, amely az idegrendszer és a szívizom oxigén hiányát okozza. Emellett agykárosító hatása is ismert. A szén-monoxid mérgezés tünetei többek között a fejfájás, a nehéz légzés, a szívműködési zavarok, súlyos esetben eszméletvesztés, légzésbénulás.

A kén-dioxid szintén leginkább a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből és egyéb ipari tevékenységből származik. Belélegezve a légúti nyálkahártyához kötődik, és mivel savas kémhatású, izgatja az orr- és a torok nyálkahártyáját. A véráramba jutva a hemoglobint szulf-hemoglobinná alakítja, ezzel gátolja az oxigénfelvételt. Köhögést, váladékképződést és asztmás rohamokat okozhat. A kén-dioxid a levegő páratartalmával kénsavvá alakul, amely károsítja az élővilágot és az épületeket.

A téli szmog másik gyakori összetevője a szálló por legfőbb antropogén (emberi eredetű) forrásai a fosszilis tüzelőanyag és a biomassza égetés, a közúti közlekedés, poros utak, valamint például a bányászat, a cementgyártás és a kohászat. A szálló por esetében elsősorban a 10 mikron átmérőnél kisebb részecskéket (PM10) mérik. A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját, és akár a tüdőhólyagokba is lejuthatnak. A por belégzése leginkább a légzőszervi betegekre jelent komoly veszélyt, de egészséges embereknél is csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel szemben. A szálló por nem csak önmagában ártalmas, hanem a felületén megkötött mérgező anyagok (pl. nehézfémek), baktériumok, vírusok miatt is, hiszen azok így könnyen bejutnak a szervezetbe.

Halasszuk el a sétát, csavarjuk le a fűtést és ne üljünk autóba!
A légszennyezés esetén három küszöbértéket különböztetnek meg a jogszabályok. A legalacsonyabb az egészségügyi határérték. A következő a tájékoztatási határérték, majd ezt követi a legmagasabb fokozat, a riasztási határérték. Határérték-túllépésről akkor beszélnek, ha valamelyik légszennyező anyag koncentrációja legalább két mérőállomáson három órán keresztül eléri, vagy meghaladja az előre meghatározott értéket. Az adatokat a KvVM által működtetett Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szolgáltatja.

Hatósági intézkedésekre leginkább csak a tájékoztatási határérték elérése esetén kerül sor (az egészségügyi határérték elérése esetén csak nagyon ritkán). Ezek az intézkedések leginkább a tájékoztatást és az önkéntes légszennyezőanyag-kibocsátás csökkentését jelentik. A hatóságok felhívják a lakosság figyelmét a füstköd okozta egészségügyi veszélyekre, és kérik a gépkocsihasználat mellőzését, a fűtés csökkentését.

Az ipari szereplőket (a határértéket túllépő anyagtól függően) felkérik a levegőszennyező tevékenységek csökkentésére. Ezek az intézkedések viszont nem kötelezőek, hanem önként vállalhatók, vagyis hatékonyságuk a lakosság és az ipari termelők jóindulatán és józan eszén múlik. Az intézkedések függnek attól, hogy melyik légszennyező anyag koncentrációja lépte túl a határértéket. Kén-dioxid és szálló por esetén főleg az ipari eredetű légszennyezőanyag kibocsátás korlátozása jelenthet megoldást, míg a szén-monoxid, nitrogén-dioxid vagy az ózon esetén a fűtés és a közlekedés során keletkező kibocsátás együttes csökkentése jelenthet megoldást.

Amennyiben a légszennyezés tovább nő, és eléri a riasztási küszöbértéket, már jóval drasztikusabb intézkedésre kerül sor. Ekkor a közintézményeknek és a lakosságnak kötelező csökkenteni a fűtését, úgy hogy a helyiségek hőmérséklete legfeljebb 18 Celsius fok lehet. Amennyiben a helyzet nem javul, további csökkentést rendelnek el. Mivel leginkább a gyerekek, az idősek valamint a betegek veszélyeztetettek, ilyenkor például az iskolák, óvodák nem tarthatnak kirándulást, hogy a gyerekek ne tartózkodjanak a szabadban.

Az ipari eredetű légszennyezés-kibocsátást 50 százalékkal kell csökkenteni. A benzinkutak a nap bizonyos szakaszában nem árulhatnak üzemanyagot. A riasztási szint esetén a forgalomkorlátozásban is már kötelező jellegű intézkedéseket hoznak. A pesti oldalon a Hungária körúton belül betiltják a gépjárműforgalmat, a budai oldalon ez a Margit körút, Krisztina körút, Alkotás utca és Budafoki út által határolt területen belül érvényes. Ezen a határon kívül eső fővárosi területen szintén forgalomkorlátozást vezetnek be, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy egyik nap a páros, másik nap a páratlan rendszámú autók közlekedhetnek.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Több városban is rendkívül magas az ózonkoncentráció
  • Miért nő az ózonlyuk?
  • Miért van hidegebb, ahogy egyre feljebb megyünk?
  • Miért gyakoribb a köd a városokban?

  • Csak ön után!

    Csak ön után!

    Gesztusokkal kommunikál a mi széncinegénk távol-keleti rokona, a japán széncinege.

    A tavaszi meleg idővel a kullancsok is megjelennek

    A tavaszi meleg idővel a kullancsok is megjelennek

    A korábban beköszöntött tavasz miatt idén a szokásosnál is hamarabb lehet számítani az őshonos, valamint az újonnan megjelent Hyalomma kullancsok felbukkanására Magyarországon - tette közzé a HUN-REN Ökológiai Központ közleményét az MTI.

    Egyre korábban érkezik a kiscicaszezon

    Egyre korábban érkezik a kiscicaszezon

    Az állatmentők tapasztalatai alapján egyre korábban kezdenek születni a kiscicák, és egyre hosszabb időn át tart a szezon.

    Az evolúció előretolt bástyája, az Aldabra-atoll

    Az evolúció előretolt bástyája, az Aldabra-atoll

    Az UNESCO Világörökség védelmét élvező sziget különleges körülményeket biztosít az itt élő állatok számára.

    Új harangvirágfajt azonosítottak Olaszországban

    Új harangvirágfajt azonosítottak Olaszországban

    Európában meglehetősen nagy ritkaságnak számít új növényfajok felfedezése.

    National Geographic 2024. márciusi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    18 780 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket