A neandervölgyi embernek rövid gyermekkor jutott
A neandervölgyi gyermek fogai gyorsabban nőttek, mint napjaink embercsemetéjéé, állapította meg egy közelmúltban végzett vizsgálat. Úgy tűnik, a hosszú gyermekkor és a lassú fejlődés kizárólag a mai ember sajátja.
A főemlősök körében, beleértve a neandervölgyi (Homo neanderthalensis) és a modern embert is, a fogzás, különös tekintettel a nagyőrlőfogak áttörése, legalább olyan fontos fejlődési állomás, mint például a csemete anyja emlőjéről való leválása vagy az első közösülés.
Az antropológusok már régóta kutatják, hogy ezek az események mikor következhettek be a neandervölgyi ember életében. Az eredmények szerint a mintegy 20-30 ezer éve kihalt rokonaink hamarabb értek, mint a mai ember.
A németországi Max Planck Intézet régészei a belgiumi Scladina-barlangban felfedezett, 100 ezer éves gyermek ősembermaradvány fogának növekedési vonalait vették górcső alá. A kutatók úgy vélik, a neandervölgyi ember fogának növekedési időtartama rövidebb lehetett a mai emberéhez képest. A neandervölgyi gyermeknek rövidebb idő alatt több foga nőtt ki, mint egy mai gyereknek.
A vizsgált neandervölgyi gyermek fejlődéstanilag egy 10–12 éves Homo sapiensnek felel meg, noha becsült kronológiai kora csak 8 év lehetett a halálakor.
A német kutatók szerint a neandervölgyiek fizikai fejlődésének egyéb aspektusai is a mai emberénél hamarabb játszódhattak le, ami arra utal, hogy a lassú felcseperedés és a hosszú gyermekkor viszonylag új állapot és a jelenkori ember sajátja.