Az ásatások Moszkvától 400 kilométerre délre, a Don folyó partján folynak. John Hoffecker, az amerikai Colorado Egyetem régésze és Mihail Anikovics orosz régész által vezetett kutatócsoport számára a legnagyobb meglepetést az jelentette, hogy a modern ember ilyen hamar eljutott ide, Európa egyik leghidegebb és legszárazabb területére.

A tudomány mai álláspontja szerint a modern ember körülbelül 195 ezer évvel ezelőtt lépett színre Kelet-Afrikában. Innen indult világhódító útra 50-60 ezer évvel ezelőtt, Európába úgy 40 ezer évvel ezelőtt jutott el. Korábban úgy vélték, hogy Európában legelőször a mai Görögország és Bulgária területét hódították meg őseink.

Már 45 ezer éve a Don-parton?

A Don-partján, Kostenki település közelében a régészek a vulkáni hamuréteg alatt kőből készült szerszámokat és csontokat, fogakat találtak, de rábukkantak átlyuggatott kagylódarabokra is, melyek valószínűleg ékszerként szolgáltak. A tárgyak között van egy faragott elefántcsont is, amely mindenképpen az eddig feltárt egyik legrégebbi művészeti tárgy a világon.

A leletek korát azon földrétegek elemzésével határozták meg, amelyekben a tárgyakat találták. Mivel a radiokarbonos módszer az ilyen korú leletek korának meghatározásánál nem ad megbízható eredményt, a kutatók egy új optikai kormeghatározási módszerrel is dolgoztak. Ez utóbbi eljárás azt mutatja ki, mikor volt egy tárgy utoljára a napfénynek kitéve. A vizsgálat szerint a leletek kora 45 és 52 ezer év között van.

A kőszerszámok alapanyagát körülbelül 100-200 kilométeres távolságról szállították, a kagylók a több mint 500 kilométerre lévő Fekete-tengerből származnak, a faragott elefántcsont pedig egy befejezetlen emberi alak feje lehetett. Az akkori emberek a korai kőkorszak szintjén álltak, ennek ellenére szerszámaik különböznek az Európa más részeiről származó kőkorszaki eszközöktől. A kutatócsoportnak a Science című tudományos folyóirat legutóbbi számában közölt beszámolója szerint ezért valami újról és másról van szó.

A felfedezés felélénkíti azt a vitát is, hogy a modern ember Afrikából indulva milyen útvonalon népesítette be a Földet. Amennyiben a Don melletti csoport valóban a modern ember egy felderítőegysége volt, felmerül a kérdés, vajon honnan vándoroltak oda? Valószínűleg nem Afrikából, vélik az antropológusok, hanem a Kaukázuson keresztül Nyugat-Ázsiából érkezhetett.

A Kelet-Afrikán kívüli legrégebbi koponya

A Sience magazin ugyanezen száma beszámol egy másik érdekes régészeti leletről is. Egy Dél-Afrikában talált koponyáról a korábban már említett optikai kormeghatározás segítségével a kutatók a közelmúltban megállapították, hogy ez lehet a Kelet-Afrikai régión kívüli legrégebbi koponya. A korát 36 ezer évre teszik.

A koponya meglepően kevés hasonlóságot mutat a Dél-Afrikában már 15 ezer éve megtelepedett bushmanok koponyaformájával.

A német Max Planck Intézet Evolóciós Antropológia Részlegének vizsgálata szerint a koponya lényegesen nagyobb hasonlóságot mutat a neandervölgyi ember maradványaival.