Legnagyobb szenvedélye, a hegyek okozták végzetét annak a 67 éves nürnbergi hegymászónak, aki több mint tíz éve megtalálta Ötzit. Helmut Simon október 15-én búcsúzott el feleségétől, ám pontosan még előtte sem fedte fel, hogy merre indul.

A bad hofgastein-i hegyimentők végül az osztrák Alpokban, 2200 méter magasan, a Gamskarkogel környékén fedezték fel jégbe fagyott holttestét, miután hegyivadászok egy csoportja megpillantotta narancssárga kabátját egy szakadék alján.

A hegyimentők már-már feladták volna az egy hete tartó keresést, ám a kedvező időjárás segítségükre sietett: a napsütés miatt a holttest felett megolvadt a friss porhó, ennek köszönhetően pedig a szerencsétlenül járt hegymászó kabátja láthatóvá vált. Helmut Simon minden valószínűség szerint mintegy 100 métert zuhant, és azonnal meghalt.

Kié Ötzi?

A több mint 5000 éves Homo tyroliensis megtalálójának nemcsak a hegyekkel kellett megküzdenie életében. Az olasz, osztrák és német hatóságok ugyanis több éven át vitáztak Ötzi „nemzetiségéről” és hovatartozásáról, mígnem 1998-ban aztán a vitában álló felek megegyeztek abban, hogy a kiváló állapotban fennmaradt múmiát az Olaszországhoz tartozó, ám osztrák kisebbségek lakta Dél-Tirolba szállítják.

A Brenner-hágón át Bolzanoba érkező Ötzi valódi megtalálójaként azonban továbbra sem akarták elismerni Helmut Simont. A német hegymászó csak egy éve válhatott hivatalosan is Ötzi felfedezőjévé, amikor is a bolzano-i kerületi bíróság kimondta: Helmut Simon és felesége tekintendő az Egyesült Államokban csak „Frozen Fritz”-nek (Fagyott Fritz) nevezett bronzkori ember felfedezőjének.


Ötzi nem természetes halállal halt meg

Viták persze nemcsak Ötzi tulajdonjogáról folytak. 1991 óta ugyanis többszáz tudós vizsgálta meg a mumifikálódott holttestet és különböző teóriákat gyártottak arról, ki is volt a jégbfagyott ismeretlen, és mit is keresett a Tiroli Alpok hófedte vidékén. Sokáig úgy tartották, hogy Ötzi a Schnal-völgyből elvándorolt pásztor lehetett, aki miután összeveszett sajátjaival, a havasi legelők felé menekülve a Tiesjoch környékén eltévedt és jégbe fagyott. A holttest alapos vizsgálatát követően azonban egészen más következtetésre jutottak a tudósok.

2001 nyarán a bolzano-i kórház patológusai és radilógusai a röntgenképeken olyan árnyékfoltokat fedeztek fel Ötzi bal válla környékén, amely felett addig elsiklottak és amely egyben megindította fantáziájukat. A röntgenképen látható lyukról azt állapították meg, hogy az csakis egy nyílvessző okozhatta sérülés lehet. Özti tehát nem természetes halállal halt meg, hanem üldözői lőtték le. Erőszakos cselekményekre utaló nyomok másutt is találhatóak a hauslabjoch-i emberen: kutatók ugyanis Ötzi jobb kezén vágási sérüléseket fedeztek fel, melyek Egarter Vigl, a bolzanoi kórház orvosa szerint arra utalnak, hogy jégbe fagyott emberünket késsel támadták meg először.

Mivel a kézsérülések körül olyan sötét foltokat találtak, melyek a lassú gyógyulás nyomaira utalnak, így tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a kézitusa és a halálos lövés között mintegy 12-18 óra telhetett el. A kutatók számára azonban furcsa volt, hogy nem találtak hullafoltokat Ötzin. Vigl profeszsor azt feltételezi, hogy Ötzi sebesüléseit követően vérének legalább felét elvesztette, elvérzett, és végül ebbe halt bele.

Vizsgálataikat követően Vigl-ék egy új elméletet állítottak fel Ötzi halálának körülményeiről: Ötzi a Niederjoch környékén vitába keveredhetett, itt megsebesítették, menekülni kényszerült, ám a Tiesjoch körül utólérték üldözői, és egy nyílvesszővel hátulról leterítették. Ötzi még életben volt egy ideig, továbbment, elhagyta fegyvereit, amelyet a közelben meg is találtak a régészek, majd pedig elvérzett. A hullát nemsokára hó és jég borította be, amely teljes mértékben konzerválta a holttest állapotát, így maradhatott fenn többezer éven keresztül épségben.


Ki ölhette meg a Homo tyroliensist?

Kérdések persze ezután is felmerültek: vajon ki húzta ki Ötzi válllából a nyílvesszőt? Letörött, vagy esetleg maga Ötzi húzta volna ki? És vajon ki ölte meg Ötzit? A tridenti egyetem régésze, Annaluisa Pedrotti ez utóbbi kérdésre úgy válaszolt, hogy a gyilkosok csakis az Alpok déli lejtőiről érkezhettek. Erre utal legalábbis a tűzkőből készült nyílvessző hegyének alakja, melyet csakis ezen a vidéken használtak. Ráadásul Pedrotti szerint az Ötzin megtalált szőrmeruházat mintája egyértelműen jelzi Ötzi hovatartozását, így az sem elképzelhetetlen, hogy ellenfelei már távolról felismerték és idegen behatolóként kezelték Ötzit.

A nyílvessző ezenkívül egy igen erős és nagy nyílra utal, mely csakis sík és erdőktől mentes területen volt használatos, mivel sűrű erdőben igencsak bajos lehetett kezelni egy ilyen hatalmas fegyvert. Ötzi feltételezett lakóhelyét azonban sűrű erdő borította, ami szintén arra utal Pedrotti szerint, hogy Ötzit nem sajátjai ölték meg, hanem idegenek.