A 15. században induló nagy földrajzi felfedezések egyik fontos szereplője volt Kolumbusz Kristóf. Annak ellenére, hogy majdnem 500 éve halott, dicsfénye semmit sem változott. Eljutott az addig ismeretlen új kontinensre, Amerikára, amit azonban mégsem róla neveztek el. Élete végéig abban a hitben élt, hogy Indiát érte el.

512 évvel ezelőtt, augusztus 3-án, a portugál származású Kolumbusz, részben spanyol állami támogatással, részben pedig saját vagyonából, három hajóval indult neki az Indiába vezető új fűszerút felfedezésének.

A Pinta, Nina és Santa Maria elnevezésű hajók, mintegy 61 napon át vergődtek az óceánon, amikor végre 1492. október 12-én elérték a Bahama-szigeteket, amit az őslakosok csak Guanahani-nak neveztek. A kikötés már ugyancsak időszerű volt, hiszen az élelmiszer és édesvíztartalékuk erősen megcsappant, és a hosszú út viszontagságai miatt a hajósok lázadásokat szervezve, vissza akartak fordulni.

1493. március 15-én az első útjáról még fényes ünnepség keretében tért haza Spanyolországba. Ekkor még Ferdinánd és Izabella spanyol uralkodók tele voltak reményekkel a felfedezett területet illetően.

Második útjára 1493 szeptember 25-én Cadiz kikötőjéből indult el. Tizenhét hajón 1200 fegyveres és lovas, európai háziállatok, gabona, főzelékfélék, szőlővessző volt vele. Ez a második út volt a leghosszabb 33 hónapig tartott. Nagymennyiségű aranyat, fűszermintát küldött útjáról haza. Ezen az úton fedezi fel Jamaikát. Közömbös fogadtatásban volt része hazatértekor, szerencsecsillaga halványulóban volt.

1498 májusában harmadik útjára három hajóval, legénységként pedig feltételesen szabadlábon lévő rabokkal, súlyos bűnözőkkel indult. Ezen az úton éri el Trinidad - Szentháromság - szigetét. Kolumbusz harmadik útja végérvényesen csalódást okozott a királyi párnak, akik a várva várt mérhetetlen mennyiségű arany helyett legfeljebb csak bennszülött rabszolgákat, addig ismeretlen növényeket és különleges állatokat kaptak. Sőt, Kolumbusz helyzete annyira megromlott a spanyol udvarban, hogy 1500-ban testvérével együtt már rabláncban vitték vissza Spanyolországba.

Halála előtt, 1502 május 9-én negyedszer is nekivágott az óceánnak. Eljutott a Honduras-öbölbe, végigjárta Közép-Amerika teljes keleti oldalát, felfedezte Nicaragua, Costa Rica és Panama partvidékeit. 1504-ben visszatér Spanyolországba. Csalódtak benne; és nem bocsátották meg neki, hogy elmaradt az "aranyeső"

Egyetlen vigasza talán az lehet, hogy ha az új földrészt nem is, de egy dél-amerikai országot, Kolumbiát róla neveztek el.