Stanko Nickkel, Horvátország Magyarországra akkreditált nagykövetével folytatott tárgyalás után a miniszter közölte: amennyiben Horvátország mégis engedélyezi a beruházást, akkor Magyarország a konzultációk sikertelensége esetén a határvizek védelméről szóló Helsinki Egyezmény szerinti nemzetközi döntőbizottsághoz fordulhat.

Stanko Nick kifejtette: a rövidesen elkészülő nemzetközi hatástanulmány megállapításainak függvényében Horvátország megvizsgálja, hogy az új vízierőmű ötlete megvalósítható-e, ám várhatóan a Novo Virje-i erőmű építése 7-10 évig még biztosan nem kezdődik el.

Nick kifejtette a sajtótájékoztatón, hogy a hatástanulmány elkészülte után legalább egy évig tart majd a döntéshozatal Horvátországban. A horvát nagykövet hangsúlyozta, hogy országa nem kezdett el semmiféle beruházást, és egyoldalúan nem is tervez ilyen lépést.

Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a National Geographic Online kérdésére a sajtótájékoztató után elmondta, hogy Horvátország és Magyarország 1994-ben aláírt egy vízügyi megállapodást, amelyben leszögezték, hogy a két állam közösen határoz a mindkét országot érintő kérdésekben.

A sajtótájékoztatón egyébként megoszlottak a vélemények arról, hogy milyen hatással lenne egy új vízierőmű a környezetre. A horvát nagykövet azt hangsúlyozta, hogy egy újabb ilyen létesítmény csökkentené azokat a kedvezőtlen hatásokat, amelyeket a Dráva és a Mura felsőbb szakaszain létesített osztrák és szlovén vízerőművek gyakorolnak a folyamra. (Több mint húsz vízierőmű épült eddig a felsőbb szakaszokon, a két folyam osztrák és szlovén szakaszán.) Persányi Miklós magyar miniszter szerint viszont egy új vízierőmű egy még újabb hasonló beruházást tenne indokolttá, és a már meglévő környezeti károk is azt bizonyítják, hogy nem indokolt egy ilyen erőmű építése.

Két egyezmény

A magyar-horvát vízügyi kapcsolatokat egyrészről az 1988-ban, Magyarország és Jugoszlávia között, a Dráva folyó közös szakaszának hasznosításáról aláírt Dráva Egyezmény, másrészről az 1994-ben a magyar és a horvát kormány között létrejött, a vízgazdálkodási együttműködés kérdéseit szabályozó Határvízi Egyezmény rendezi.

A Dráva Egyezmény a közös vízlépcső-létesítmények létrehozási kereteinek megállapítására született. Sarokpontja, hogy valamennyi létesítmény megvalósítását külön egyezmények aláírásához köti – hangsúlyozza a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium tájékoztatója. A tervezett horvátországi beruházás, a Novo Virje-i létesítmény a Dráva Egyezmény hatálya alá esik, Magyarország pedig a Dráva Egyezmény alapján külön megállapodást sem Jugoszláviával, sem a belőle kivált, független Horvátországgal nem kötött.


A Határvízi Egyezmény előírja a felek egyetértését új vízi létesítmények megvalósításához. Mindez természetesen előzetes és széleskörű konzultációt is igényel. A határvízi megállapodás 13. cikke megállapítja továbbá a mindkét ország által ratifikált, „a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről szóló” Helsinki Egyezmény szerint felállított döntőbizottság illetékességét a határvízi egyezménnyel kapcsolatos viták eldöntésére. Az egyezmény tehát feltételezi Magyarország hivatalos beleegyezését, amelyet a magyar fél értelemszerűen nem tett meg – hangsúlyozza a budapesti minisztérium közleménye.

Európai korlátok

Horvátország 2003-ban beterjesztett csatlakozási kérelmével kötelezettséget vállalt az európai közösségi jog fokozatos átvételére, így nem maradhat közömbös a közösségi jognak a tagállamok vízvédelmi, vízgazdálkodási és természetvédelmi kapcsolatát szabályozó normáival kapcsolatban sem – hangsúlyozza a magyar környezetvédelmi tárca közleménye.

A közösségi jog mind vízvédelmi, mind természetvédelmi szempontból korlátozza a tagállamok döntési szabadságát. A Víz Keretirányelv a felszíni vizek jó ökológiai állapotának fenntartását, illetve helyreállítását tartja szem előtt. A Dráva magyarországi szakaszát övező térség szerepel a magyar Natura 2000 területek listáján, és ezek európai védettséget is fognak élvezni az EU-csatlakozásunk után. A Natura 2000 területek védelme az EU-szabályok szerint valamennyi tagállam közös felelőssége.