„Nem tettem nagy felfedezéseket, de többet derítettem fel a déli tengerből, mint bárki más, aki előttem arra járt, ezért a Föld ezen részének alapos megismeréséhez már csak kevés tennivaló maradt.” – mondta világkörüli útja után Cook kapitány.

Cook nemcsak felfedező volt, hanem tökéletesítette a térképészet tudományát és legyőzte a tengerészek rettegett betegségét, a skorbutot is. Előrelátása ugyanis megóvta embereit ettől a betegségtől. A skorbutot vitaminhiány okozza, súlyos vérzésekkel és ínysorvadással jár. Még a XVII. században is igen komoly gondot okozott. Egy-egy hosszabb tengeri út során tömegesen szedte áldozatait. Cook, felhasználva elődei tapasztalatait és jó néhány szakember tanácsát, citrusféléket, savanyú káposztát, sárgarépalekvárt és malátasűrítményt rakatott hajóira, s ezzel megakadályozta a betegség kialakulását.

Ki volt ez a széleslátókörű, éles elméjű, tehetséges férfi, aki földünk térképét annyira átrajzolta és kijavította, hogy neve méltán került be a történelembe?

James Cook egy hétgyermekes szegény családban született. Sorstársaihoz hasonlóan, a falusi iskola befejezése után ő is dolgozni kezdett. Staithes halászfalu szatócsüzletében töltötte napjait, ekkor még nem gondolta, hogy fregattkapitányként megjelenhet majd a király audienciáján.

Endeavour

1746-ban hajósinasként kerül szorosabb kapcsolatba a tengerrel és ez a szerelem haláláig tartott. Itt ismerkedett meg a stabil felépítésű, alacsony merülésű, nagy rakterű Whitby-cat vitorlásokkal. Így Csendes-óceáni felfedező útjaihoz nem véletlenül választotta ezt a hajótípust. A greenwich-i Nemzeti Tengerészeti Múzeumban található az Endeavour (Törekvés) modellje. Ez volt az a hajó, amellyel 1768-ban elindult első nagy felfedezőútjára.

A hajósinasból lett kapitány már jó húsz éve járta a vizeket, részt vett a hétéves háborúban és Québec 1759-es elfoglalásában, amikor végre elindulhatott az ismeretlen meghódítására. A Királyi Földrajzi Társaság nem véletlenül választotta James Cookot a csendes-óceáni expedíció parancsnokául, térképei és pontos beszámolói tették erre alkalmassá. Ő volt az ugyanis, aki korábban feltérképezte a Szent Lőrinc-folyó hajózható útvonalát, Új-Fundland és Labrador partjait Kanadában.

Első déltengeri útja során figyelemre méltóan pontos térképet készített Új-Zélandról. 1770-ben szállt partra Új-Hollandia (Ausztrália) keleti részén. Kelet-Ausztráliát Új-Dél-Walesnek nevezte el, s brit birtokba vette. Az Endeavour fedélzetén utazó Joseph Banks természettudós a Botany-öbölben számos új növényfajtára lelt, visszaérkezésük után, az út során összeszedett növény- és kőzetgyűjteménye tette híressé. Ausztrália észak-keleti partjánál egy korallszirt súlyosan megrongálta hajójukat, ami két hónapos kényszerpihenőre ítélte az utasokat. Ezt az időt a mai Cooktown-ban töltötték.

Resolution és Discovery

James Cook második útja (1772-75) is nagyon eredményes volt, hiszen ekkor fedezte fel a Húsvét-szigetet és a Társaság-szigeteket, az Új-Hebridákat, Új-Kaledóniát és a Norfolk-szigetet.

1776-ban harmadszor is vitorlát bontott, kalandjára a Resolution (Elhatározás) és a Discovery (Felfedezés) hajókkal indult, hogy felkutassa az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti titokzatos, észak-nyugati átjárót. Cook bebizonyította, hogy ez az átjáró nem létezik, de ezért nagyon nagy árat fizetett. 1778 januárjában bukkant rá a Sandwich-szigetekre (Hawaii). A bennszülöttek szívéjesen fogadták, de február 14-én egy félreértés miatt kipattant összetűzésben az életét vesztette.

James Cook felfedezései hozzájárultak a brit világbirodalom megteremtéséhez.